Ezúttal a soros elnökséget ellátó Belgium külügyminisztere, Hadja Lahbib követeli, hogy az EU léptesse tovább a magyar kormány ellen zajló hetedik szerinti eljárást. Alig egy hónappal a magyar EU-elnökség előtt valószínűtlen, hogy valóban már a következő, június végi uniós csúcson szavaznának a szavazati jog felfüggesztésével járó procedúra folytatásáról, azonban egy erős üzenet a magyar kabinetnek, hogy vörös vonalat ért a fontos ügyek egyedüli megvétózásával.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy lezárja a 7. cikk szerinti, jogi atombombaként emlegetett eljárást Lengyelországgal szemben, és ezzel lezárja a 2017-ben indított, hat éve tartó folyamatot. Magyarország – amely ellene még zajlik ez a procedúra az EP kezdeményezésére – ellenezte a lépést, kettősmércét emlegetve.
Adam Bodnar, Lengyelország újonnan kinevezett igazságügyi minisztere határozott üzenettel érkezett Brüsszelbe: kormánya dolgozik a jogállamiság gyors helyreállításán és azon, hogy visszanyerje vezető szerepét az Európai Unióban. Bodnar kifejezte eltökéltségét a 7. cikk szerinti eljárást kiváltó jogállamisági válság megoldására, és kijelentette, hogy Lengyelország készen áll arra, hogy ismét az EU egyik vezető tagjává váljon. Erre hamarosan sor is kerülhet a politikus szerint, ami azt jelentené, hogy már csak Magyarország ellen folyik majd az uniós jogi atombombaként emlegetett eljárás – derül ki a Politico beszámolójából.
A magyar kormány ellen számos jogi eszközt készek bevetni az EU-tagállamok megakadályozandó, hogy a nagyjából egységes uniós Ukrajna-politikából kifelé beszéljen, vagy ismét megvétózza a közös költségvetés felülvizsgálatát. Noha a legtöbbször a hetes cikk szerinti, akár a tanácsi szavazati jog felfüggesztésével járó intézkedést lebegtetik a sajtóban, valójában több eszköze is van az Európai Unió intézményrendszerének, hogy keménykedjen Magyarországgal. Míg az elmúlt időszakban az Európai Bizottság állt a frontvonalban az Orbán Viktor vezette kabinettel való vitákban, most állítólag az uniós intézményrendszeren kívülről, egyes országok kormányai sürgetnek komolyabb fellépést. Maga a végrehajtó testület állítja is, hogy nem tud semmit a tervről, hisznek egy kompromisszumos megoldásban. Egy lehetséges EU-s válaszcsapás indulhat az uniós értékek megsértése, de a közös kül- és biztonságpolitika ingoványos szabályozása felől is, vagy kifulladhat egy sima kommunikációs csatározásban – tudta meg a Portfolio uniós döntéshozóktól és diplomatáktól, akik szerint a feszült helyzet ellenére is valószínűbb egy gyors megállapodás a csütörtöki csúcstalálkozón.
Az Európai Tanács február 1-jei csúcstalálkozója előtt egyre több tagállami vezető, valamint az Európai Parlament is nyomást helyez az Európai Bizottságra, hogy lépjen Magyarországgal szemben. A Politico értesülései szerint francia diplomaták többször is Budapesten jártak, hogy hassanak Orbán Viktor magyar miniszterelnökre és kormányára, hogy ne vétózza meg az Ukrajnának szánt támogatásokat is magában foglaló EU-s közös költségvetési módosítást. Bár a médiában több szó esett már a hetes cikk szerinti, a tanácsi szavazati jogot felfüggesztő eljárás felpörgetéséről, a Portfolio forrásai szerint ez inkább az uniós feszültségeket enyhíteni kivánó politikai manőver.
Az Európai Parlament ötpárti állásfoglalásban szólítaná fel az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy vizsgálják meg a magyar kormány súlyos és folytatólagos uniós értékkel szembeni politikáját. A tervezet burkoltan bírósági perrel és bizalmatlansági indítvánnyal fenyegeti a bizottságot, miközben az ötpárti támogatás azt sugallja, hogy a plenáris szavazás eredménye előre kiszámíthatónak tűnik, és követelni fogják a képviselők, hogy induljon meg a 7. cikk szerinti eljárás a magyar kormánnyal szemben – számolt be a Szabad Európa.
Noha az elmúlt időszakban pozitívabb hírek jöttek Magyarország ügyéről a kohéziós források orvoslását rendezni hivatott horizontális feljogosító feltételek kérdéséről, most a Népszava arról értesült, hogy újra előveszi az Európai Tanács az uniós jogi atombombaként emlegetett hetes cikk szerint eljárást. Nem tudni, hogy milyen lépések jöhetnek, de a legsúlyosabb következmény a magyar kormány szavazati jogának felfüggesztése lehet az Európai Tanácsban.
Egyre hevesebb vita bontakozik ki arról az Európai Unión belül, hogy Magyarország ne láthassa el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét 2024 második félévében. Az uniós ügyekben befolyásos HEC Paris egyetem professzora, Alberto Alemanno beszámolója szerint egy erős, Németországot is magában foglaló tömb támogatja a jogállamisági fellépés kibővítését az elnökség elhalasztásával kapcsolatban. Viszont szerinte nem arról van szó, hogy szankcionálni kellene a magyar kormányt, hanem hogy az EU működését kell megvédeni a kizárással.
Egyre feszültebb helyzetben van a magyar a kormány, miután az Európai Parlament elvenné a kabinettől a 2024-es soros elnökséget. A képviselők a hetes cikk szerinti eljárás mentén kaszálnák el Magyarország vezetését az Európai Tanácsban, amelynek végső kifutása az EU-s szavazati jog felfüggesztése lenne. A kormány szerint az EP-nek annyi joghatósága van a kérdésben, mint az azeri parlamentnek.
A hetes cikk szerinti eljárást indíttatna Magyarországgal szemben az Európai Parlament képviselőcsoportjainak többsége az Európai Bizottsággal – számolt be az Eurologus. Az Európai Parlament közleménye szerint a közegészségügyi válságra és a hosszú távú uniós költségvetés ebből fakadó késésére való tekintettel a képviselők ismét kérik a 2021-re vonatkozó vészforgatókönyv sürgős beterjesztését.
Érdemi előrelépés nélkül zajlik immár második éve a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló vita a tagállamok között, de a tárgyalások a következő hónapokban várhatóan jelentősen felgyorsulnak és esélyes, hogy a téli hónapokban már húsbavágó döntéseket hoznak meg a tagállamok - vázolta a következő hónapok keretköltségvetéssel kapcsolatos kilátásait a Közgazdász-vándorgyűlésen pénteken tartott előadásában Iván Gábor. Az Európai Tanács Általános Politikai Igazgatóságának vezetője szerint októberben és decemberben jöhetnek a fontosabb döntések, de benne van a levegőben, hogy végül áthúzódik a keretköltségvetésről szóló végső tagállami alku a jövő év első felére.
Mihamarabb napirendre kellene tűzni az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, Lengyelországgal szemben megindított eljárás ügyét a tagországok kormányait tömörítő tanácsban - áll az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői ülésén elfogadott határozattervezetben.
Rövid, nem kimondottan konfrontatív nyilatkozatot adott ki a lengyel miniszterelnöki hivatal Twitter-fiókjára feltett nyilatkozatában az új lengyel kormányfő azután, hogy az Európai Bizottság ma elindította a 7-es cikkely szerinti eljárást az országgal szemben. A témáról január 9-én tárgyal majd a Bizottság elnökével Brüsszelben. A lengyel kormánypárt illetékesei szerint az egész eljárás politikai indíttatású, míg az ellenzék szerint a jogállam tényleg sérül, és az EU Tanács lengyel származású elnöke is úgy gondolja: egyszerűen nincs igaza a lengyel kormánynak. Ma az is kiderült, hogy a lengyel államfő aláírja azt a két Brüsszel által aláírt törvényt is, amit eddig még nem tett meg.
Klaus Iohannis román elnök szerint "nyilvánvalóan fennáll a kockázata" annak, hogy az Európai Bizottság (EB) Romániával szemben is elindítja az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárást, miután a kormánytöbbség Románia külföldi partnereinek figyelmeztetése ellenére folytatta az igazságügyi törvények módosítását.
Példátlannak és elképesztőnek nevezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai Bizottság szerdai döntését, amellyel megindította az európai uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt. Semjén Zsolt azt mondta: a döntés súlyosan sérti Lengyelország szuverenitását és emiatt azt vetítette előre, hogy Magyarország vétózni fog a lengyelek ellen ma elindított 7-es cikkely szerinti eljárás megfelelő szakaszában.
Az Uniónak azonnal el kellene kezdenie a magyarországi demokrácia, jogállamiság és az alapvető jogokat veszélyeztető lépések monitorozását - jelentette ki az Európai Parlament szerdán megszavazott állásfoglalásban. Ezzel felhívják az Európai Bizottság figyelmét: meg kellene vizsgálnia, hogy a kormány intézkedéseinek együttes hatása rendszerszinten rontotta-e a demokrácia állapotát. Az EP arra is figyelmeztetett: a Bizottsági fellépés hiányában hasonló jelenségek már más tagállamokban is megjelentek.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Mike Waltz szerint helyre kell állítani a békét.
Rengeteg fontos bejelentés és adatközlés érkezik a héten.
Egy táblázatból legalábbis ezt lehet kiolvasni.
Az exit pollok alapján.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
